Mindenkinek van
valami szennyese – kiváltképp, ha az illető a gimis Spencer, Aria, Emily és
Hanna.
Spencer a nővére
fiúja után sóvárog. Aria az angoltanáráról fantáziál. Emily a fekete Mayába zúg
bele. Hanna pedig ocsmány kis trükkök árán játssza a bombázót.
Ki hinné, hogy
ezeknél súlyosabb titok is nyomhatja a lelküket? Pedig így áll a helyzet, mióta
Alison barátnőjüknek váratlanul nyoma veszett.
Hogy honnan tudom?
Hát onnan, hogy ismerem őket, mint a rossz pénzt. Tudom, miféle gaztetteket
követtek el a múltban, és milyen velejükig romlottak ma. Egyetlen féltve
őrzött, mocskos kis titkuk sem maradhat rejtve előttem. És most már előtted
sem!
Na szóóóóóóval….. Én is, mint majdnem mindenki más a sorozat
miatt álltam neki az első könyvnek, és meg kell mondanom csalódtam. Nem voltak
kifejezetten magas elvárásaim, és nem is fogom nagyon-nagyon szidni, de azért
nem is leszek kedves. Na essünk neki!
Kezdjük a pozitívumokkal, mert nem akarom kifejezetten
elvenni senkinek a kedvét a könyvtől, mert hát… na… annyira nem rossz. Szóval
jó az, hogy a nyelvezete nagyon egyszerű, ezt azért mondom, mert én angolul
olvastam a könyvet. Igyekszem egyre többet olvasni angolul, mert novemberben majd
nyelvvizsgázok remélhetőleg. Ha eddig nem olvastál angolul és valami
egyszerűvel szeretnél kezdeni, de nem szereted azokat az Oxfordos kis
füzeteket, akkor ez tökéletes választás, mert egyszerű nyelvtant használ, nem
bonyolítja a dolgokat, és nincsenek benne agyafúrt metaforák. A történet
érdekes, és itt most az A részére gondolok, mert a szerelmi szálak, egyszerűen
annyira nem érdekelnek. Bocsi, tudom, hogy elvileg az lenne az egyik
legfontosabb része a történetnek, de egyszerűen nem. Azt itt az elején
leszeretném szögezni, hogy az első könyv az első epizód cselekményét foglalja
magába, nem az első évadot -.- . Én belestem ebbe a csapdába, igaz nem is
értem, hogy, hogy gondolhattam, hogy 244 oldalba belefér az első évad. Az
oldalhoz láncol valamilyen szinten. Ha egyszer lerakod, akkor nehezen veszed
fel újra, de igazából 3 ülésben el lehet olvasni. Csak a 3 ülés között lehet,
hogy van 2 nap különbség, mert egyszerűen csak nem.
Na akkor térjünk rá a kevésbé kellemes dolgokra, mert én itt
kifogytam a pozitívumokból.
Kezdjük egyből a karakterekkel . Képzeld el a
gyönyörű színésznőket és a karakterek jellemét! Most pedig gyorsan felejtsd el!
Mert nagyon kevés párhuzam van a kettő között. Kezdjük a külsővel, ezt nem
fogom leírni, csak szimplán berakok ide egy videót, mert az többet mond minden
szónál jelen esetben.
Akkor a jellem. Nem vagyok benne biztos, hogy a sorozatban
is ekkor @*+**ként viselkednek, vagy csak itt ilyen szembe tűnő az egész, de
itt nagyon. Most csak Spencerre térek ki,mert rajta nagyon meglepődtem. A
sorozatban is megenged dolgokat Wrennek, a masszírozás meg minden, de azért az
mégse egy közös jacuzzi-zás. Nagyon nem ugyan az. És Melissa ugyebár csókolózás
közbe kapta el őket a tévében, nem pedig a pucér csókolózás közben. Akkor Aria
és Ezra is órákon át beszélgetnek pucéran, AZ nem történik, de könyörgöm,
legalább visszaöltöztek volna. Emily nagyjából oké volt, az nem tetszet, hogy a
könyv vége felé csak rohangászott körbe, mint egy fejvesztett csirke, de oké
volt. Hanna, pedig olyan volt, mint a sorozatban, itt az összes lány közül
szerintem neki van a legnagyobb drámája, és az jól meg is van írva.
A külső különbségei a
sorozat és a könyv között néha zavaró, én akkor például teljesen elvszetettem a
fonalat, mikor Emily szülei azért tiltják el Mayatól, mert rossz hatással van
rá, és ez azért van mert ők feketék. Igen, Emily szülei egy „picit” rasszisták,
ami elég ironikus a sorozathoz képest.
A karakterek a sorozatban szerintem sokkal szerethetőbbek, itt
viszont jobban azonosulunk vele. A Wrenes baleset után például Spencer
grabancát nagyon elkapják a szülők, meg Melissa is, és mondanak pár csúnya
dolgot. Én annál a résznél, nagyon sajnáltam és együtt éreztem vele, majd
elgondolkodtam azon, hogy megérdemli e? Mert szerintem lefeküdni a nővérem
pasijával nem egyfajta gyermeki csíny.
A másik nagy bajom az a mérhetetlen sok reklám. Tudjátok
mind milyen idegesítő az, hogy zene hallgatás közbe mindig jönnek az Aldi háziasszonyok,
na ez olvasva se kellemesebb. A könyv mindenhova márkákat kezel. Esküszöm még a
2 utcával arrébb lakó Bodri kutya nyakörve is Gucci. A Vaniliás Cola azt legalább
2 helyen megfigyelhetjük. pl.
Meg a karakterek nem igazán a koroknak megfelelően
viselkednek. Például Mike inkább a 10-12 éves viselkedést hozza annka ellenére,
hogy elvileg 15. Aztán, lehet persze, hogy ez kulturális különbség, vagy én
élek egy unalmas kisvárosba, de szerintem 16-17 évesek nem buliznak ilyen
szinten, és nem viselkednek ilyen @***ásan. Ezra felnőtt ember létére egy megnőtt
óvodás fajta hisztit csap, mármint, szoktak az irodalom tanárok könyvvel
dobálózni???
A bonyodalom viszont, még mindig jó. Nekem nagyon tetszik A
megfoghatatlan karaktere, de itt még nem igazán bontakozódik ki.
Ez egy tipikus egy-éjszakás kaland. Kellemes is tud lenni, de
a sorozat klasszisokkal jobb. Ha azért akarod elolvasni a könyveket, hogy
megtudd ki csoda A, akkor sajnos ezt innen nem fogod megtudni, ugyanis nagyon
kevés párhuzam van a kettő között. Megsúgok valamit a könyvekben:
-
NINCS CALEB
-
NINCS SPOBY
-
SPOILER!!!!!!!!!!!! maya mindent túlél
Ennek tudatába, ha akarsz állj neki a könyveknek, mások
nagyon is szerették. Lehet csak én vagyok a kivétel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése