The 100 (angol)

In the future, humans live in city-like spaceships orbiting far above Earth's toxic atmosphere. No one knows when, or even if, the long-abandoned planet will be habitable again. But faced with dwindling resources and a growing populace, government leaders know they must reclaim their homeland… before it's too late.

Now, one hundred juvenile delinquents are being sent on a high-stakes mission to recolonize Earth. After a brutal crash landing, the teens arrive on a savagely beautiful planet they've only seen from space. Confronting the dangers of this rugged new world, they struggle to form a tentative community. But they're haunted by their past and uncertain about the future. To survive, they must learn to trust – and even love – again.

Na szóval! Én is, akárcsak sok más ember a sorozat miatt álltam neki a könyvnek. A legtöbben csalódottak, én nem. Nekem tetszett, noha a sorozat és a könyv között rengeteg a különbség. A könyvet magyarul még nem adták ki, remélem egyszer majd erre is sor kerül.

A történet 4 karakter szempontjából van megírva Clarke :),Bellamy *.*, Wells >:(  és Glass -.- .Sokan panaszkodnak, hogy nehéz volt fejezetről fejezetre váltogatni a szempontokat, meg a visszaemlékezéseket. Hát igen, helyenként nekem is visszakellett lapoznom, hogy akkor ez most kinek a véleménye, de alapvetően nem volt rossz. Ahogy már mondtam hatalmas különbségek vannak a könyv és a sorozat között pl. NINCS FINN!!! VAN GLASS ÉS GRAHAM!!! BELLAMY INKÁBB FINN-SZERŰ!!! túl korai, szóval a karakterek:

Clarke akárcsak a sorozatban szép, okos, talpraesett vezéregyéniség. Itt elvileg orvostan hallgató, és a szülei valami kémikusszerűségek. Itt is Wells-et hibáztatja a szülei halála miatt, de itt nem is téved, mert tényleg a kis #@>** miatt haltak meg. Részletesen kitérek majd a haláluk okára, de az nagyon spoileres lesz, szóval majd lent. Rengeteg Bellarke jelenet van (shh még csók is lesz) De nem tart sokáig hülyeségek miatt, de én hiszem, hogy a következő kötetben újra összejönnek. Clarke-nak van egy barátnője, Thalia, hát sok szövege nincs, a karakter lényege, hogy ő a főhős legjobb barátnője, mindent neki mondott el, de a landoláskor nagyon csúnyán megsérül.  A könyvben szépen haladva egyre többet tudunk meg a múltjáról, arra, hogy miért került ˇbörtönbe", miért mérges annyira, Wellsre, noha azelőtt jártak.

Bellamy, ahogy már említettem nem olyan, mint a sorozatban. A sorozatban sokkal nagyobb szemétláda, itt olyan Finnszerű (ezt nem tudom kiveszi bóknak, én szeretem Finnt...ne bántsatok légyszi!). Nagyon testvér központú, gyakorlatilag ő nevelte fel a húgát. Nagyon sok mindenen ment keresztül kicsiként… úristen az anya…húúúúúú. majd a spoiler részben. A lényeg az, hogy itt nem tör fel vezetőnek, nem akar a középpontba lenni, csak le akar lépni Octaviával (meg Clarke-kal is, csak nem ismeri be… Ó az a sok Bellarke feelings). A könyv részletesen leírja az állatokat, és azt ahogy levadásszák őket, az,hogy ez milyen érzés. Az egyik kedvenc részem, mikor először húst esznek. Az űrben már rég elfogyott a tartalék, és majd pont állatok miatt fogják pazarolni az oxigént. Azt annyira szerettem, ahogy megkóstolják, ahogy próbálják megállapítani, hogy jó-e már. Bellamyra visszatérve, itt egyáltalán nem olyan népszerű, a 100-ak inkább Wellsre és Grahamra bízzák a vezetést.

Wells. Hú ez nehéz lesz, na hát akkor: ANNYIRA UTÁLOM!!!!! Istenem de idegesítő!!! Végig sírja az egész könyvet, hogy Clarke őt utálja, pedig az ő érdekében ölette meg a szüleit! AHHH! Egymás után hozza a rossz, öncélú döntéseket. Én félnék tőle. Most jön egy kis spoiler! Szóval Wells, hogy utána mehessen Clarke-nak felgyújtja az utolsó fát! Az emberiség utolsó reményét csak a lányért felgyújtja, noha simán megkérhetné az apját, vagy összeverekedhetne valakivel, lophatna, bármit megtehetne, de ő felgyújtja. Veszélybe sodorja az embereket, az égéssel oxigént pazarol, és még csak nem is érez bűntudatot. kicsi spoiler vége!! És ő lesz a vezető. szinte fájdalmas minden perc, mint már mondtam lent még kifejtem miért is olyan rohadt ijesztő, és, hogy Clarke helyébe elmenekülnék a közeléből.

Glass, na ő nincs benne a sorozatban. Azért volt rá szükség, hogy tudjuk mi történik az Arkon. Én annyira nem hiányolom a sorozatból, mert egy eléggé fölösleges karakter. Kicsit olyan, mint Bella Swan az Alkonyat sorozatból. Csak a pasi érdekli. Nem érdekli az, hogy az anyja micsoda lelkiállapotban van, pedig szerintem megérne egy misét. ez is egy kicsit spoileres lesz. Szóval, Glass-t azért ítélik el, mert teherbe esett, az apa egy Waldeni (az a szegény, munkásabb része az Akrnak) srác, Luke. Glass szívtépően szakít vele, hogy ne kelljen mindkettőjüknek meghalnia, a fiú nem is tud arról, hogy terhes vagy bármi. kicsi spoiler vége. A srácnak azóta van egy új barátnője, boldog, de ő azért visszajár hozzá. Majd persze megint összejönnek, és ettől a ponttól kezdve a lánynak megszűnik minden más. Nem érdekli semmi, a barátnői, az anyja, semmi, az se, hogy még mindig bizonytalan lábakon áll a szabadsága. Semmi, csak a srác. AHHH! Annyira utálom az ilyen karaktereket.

Legnagyobb szívfájdalmamra a könyven nincs se Finn, se Raven, se Murphy, se Charlotte, se Jasper vagy Monty. Senki! Én ezt nem tudtam, mikor megvettem, így annyira fájt, hogy nincsenek benne. Annyira hiányzott az egész atmoszférából Jasper, meg Murphy, meg Raven, meg szívem szottya Finn. Igazából van egy dolog amit nem értek, a könyvben nincs egy fia Finn se, de a borítón van. Nem értem, azt akarják, hogy képzeljük el Grahamat, vagy Luke-ot Thomas McDonellként, vagy sokba került volna kivágni a képből? És ha Wells az egyik főkarakter, akkor miért vágták le a fél fejét???

ez a saját példányom( imádom, mert amúgy gyönyörű) : http://kepfeltoltes.hu/view/150314/11063123_783850388378561_259452798_n_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Na mindegy. A világ leírására és a mutáns állatokra itt sokkal több hangsúlyt fektetett az írónő, ami nekem tetszett, mert érdekes  jobban megismerni ezt az egész világot. Vérből és könnyekből itt nagyin kevés van, mert nincsenek még groundersök (így írom és kész, akkor is hülyén hangzik, az hogy földiek!), a végén, az utolsó két oldalon tudjuk meg -> lö megvilágosodás és lándzsa.

Na akkor most a SPOILERRRRRRRRRRRRRR!!!!!!!!!!!

Szóval kezdjük Bellamy és Octavia anyjával! Attól a nőtől kirázott a hideg, féltem tőle, szörnyű volt. Mi volt olyan szörnyű. Végig nézni Bellamy  szemével azt, hogy megőrül! Szó szerint! Ugye egy embernek nem lehet 2 gyereke, de ez Mama Blakenek mégis összejön. Innentől kezdve viszont bujkálnia kell a kicsi Octavianak és minden ellenőrzés egy rémálom és terror, mert a baba, ha felsír, akkor az anyának repülnie kell.  Ez a félelem az őrületbe kergeti. Lehet már az elején se volt ki mind a 4 kereke, de a végén hát az… hú! Mi akasztott ki ennyire? Az hogy egy párnával nekiáll fojtogatni a gyereket, majd ártatlanul azt mondja Bellamynak, hogy :

„„We were just playing a game,”his mother said faintly.”She couldn’t sleep.

So we were playing a game””

---o---o---o---o---

Na akkor : Mi történet Clakre szüleivel és miért para Wells című előadás következik.

Clarke szülei itt nem orvosok, sokkal inkább kémikus félék. Rodhes helyettes krományzó, vagy mi a fene megfenyegeti őket, hogyha nem végeznek rádioaktivitásos kísérleteket az árva gyerekeken, hogy kiderítség élhető e a föld, akkor megöli Clarkeot. Nem nagyon értettem, hogyan megy ez az egész kísérlet, és ebből, hogyan jönnének rá arra, hogy a Föld élhető, de mindegy is ez. A lényeg az, hogy rossz dolgokat csinálnak. Clarke betör a laborba és erre rájön. Onnantól kezdve ez emészti őt, kérdőre is vonja a szüleit, de nincs olyan megoldás, hogy mindenki túlélje. Nagy levertségében ezt elmondja Wellsnek és megígérteti vele, hogy nem mondja el senkinek, ő ezt meg is ígéri. De betartja-e??? NEEEM!! Rögtön megy az apukájához árulkodni, reménykedve abba, hogy aza Rhodes ürge kerül majd bajba. Ezzel nem is lenne baj, ha nem tudnánk az indítékát. Ha az ártatlan árva gyerekek miatt csinálná, azt mondanám, oké, azt teszed, amit kell. De nem. A gyerekek egy csöppet se érdeklik, egy gondolatot sem szentel nekik. Nem ő ezt azért csinálja, mert tudja, hogy ez az egész mennyire összetöri Clarke-ot. Ahhhh!! Azért lesz halálra ítélve az a 2 ember, mert Clarke-ot bántotta a dolog!  Ezen kívűl börtönbe is kerül a csaj, noha megígértette vele. Szóval vegyük számba a dolgokat és beszéljük meg miért kellene Clarke-nak sikítozva elmenekülnie Wells mellől:

-          Mániákus

-          Nem törődik semmivel és senkivel, csak Clarke-kal

-          nem törődött a gyerekkel, vagy az emberekkel, akik abból a fából merítettek erőt.

-          nem törődve hagyja ott az apját, és megy le egy lehet mérgező bolygóra egy csaj után, aki utálja.

-          látja Bellamy-t és Clarke-ot csókolózni, mit tesz? Bizonyíték nélkül, megvádolja Bellamy húgát, majd nyugodtan végig nézi, ahogy a többiek megverik.

-          ha elküldöd is követ

Ez nekem messze túl ijesztő!!!!

Összességében:

Ha tetszett a sorozat, akkor talán tetszeni fog. Egyszer érdemes elolvasni. Ha még nem láttad a sorozatott, akkor inkább azt ajánlom, mert azért tényleg jobb. Akciódús és élvezhető. Van jó pár karakter aki az őrületbe kerget, de együtt lehet vele élni.

4/5 csillag

A beavatott

EGYETLEN DÖNTÉS

alapján megtudhatod, kik az igazi barátaid

EGYETLEN DÖNTÉS

meghatározhatja az értékrendedet

EGYETLEN DÖNTÉS

örökre megmutathatja, kihez és mihez vagy hűséges

EGYETLEN DÖNTÉS, AMELYTŐL MEGVÁLTOZOL

Beatrice Prior az antiutópisztikus Chicagóban él: az itteni társadalom öt csoportra tagolódik, melyek mindegyike egy-egy erény kiművelését írja elő tagjai számára. Ők az Őszinték, az Önfeláldozók, a Bátrak, a Barátságosak és a Műveltek. Az év egy bizonyos napján a mindenkori tizenhat éveseknek el kell dönteniük, melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ennek kell szentelniük életük hátralevő részét. Beatrice ingadozik aközött, hogy a családjával maradjon-e, vagy végre önmagává váljon. Ez a két lehetőség kizárja egymást. Végül olyan döntést hoz, amely mindenki számára meglepetést jelent – még önmagának is.

Hát ez nehéz lesz... Azt szeretném leszögezni, hogy ez csak a saját véleményem, nem akarok vele megbántani senkit. Ha nem értsz egyet, akkor lent a kommentekben fejtsd ki miért, lehet én értelmeztem valamit félre.  Na essünk neki!

Szóval a könyv, én beismerem csalódott vagyok. Annyi jót és szépet hallottam a trilógiáról, hogy már szinte azelőtt szerettem volna, hogy elolvastam volna, talán ezért se tetszett annyira, mert túl nagyok voltak az elvárásaim. Nem tudom. Nekem nem tetszett, Az egész egy kicsit olyan erőltetettnek hatott számomra. 

A könyv rendszere, szerintem egy hatalmas klikk metafora (szerintem mások is így vannak vele). Ha ilyen szempontból nézzük, akkor a könyv a klikkek ellen beszél, azt próbálja megértetni velünk, hogy ez rossz és az a legjobb ha nem tartozol sehová. Ez szerintem nem igaz. Persze jobb lenne, ha mindenki barátkozna mindenkivel, meg világbéke blablabla, de szerintem tartozni valahova királyság! Az, hogy vannak ezek a közösségek, ahol önmagad lehetsz, és beszélgethetsz haverokkal (találhatsz haverokat!!) a kedvenc dolgaitokról pl. könyvekről. Viszont nem tartozni sehova, vagyis Elfajzottnak lenni, nagyon rossz. Látod azt, hogy körülötted szinte mindenki happy, meg minden erre te meg a sarokban búslakodsz. Ezt a könyv jóként állítja be, de azt akarja, hogy illeszkedj be egy klikkbe és tény úgy mint ők, nyomd el a személyiséged. Szerintem, ha egyszerre több klikkbe is belepasszolsz, akkor több klikkbe legyél benne. Mivel a valóságban nincsenek országhatárok, hogy ezek a Könyvmolyok, azok ott a Pop zene rajongók, azok pedig az American Horror Story mániások, ezért bárhova oda mehetsz, beszélgethetsz az AHS fanokkal az új részről, miközben arról is álmodozol, hogy milyen jó lenne, ha könyvbe is kiadnák. De ez a metafora messze elfajult, úgyhogy térjünk vissza az alapsztorihoz.

A könyv, mint a legtöbb YA ez is E/1-be van megírva. Így könnyen lehet azonosulni a szereplővel, mert a lehető legkevesebb tulajdonságot, személyiség jegyet kell megadni. Engem ez már kicsit zavar, de nem csak itt, hanem mindenhol. Szerintem jobb lenne, ha ismernénk rendesen a karaktert, külső szemmel is láthatnánk néha, mert akkor talán nem lennénk annyira szörnyen elfogultak vele kapcsolatban. Szerintem például az, hogy szerencsétlen Négyest felmászatta a kerék tetejére, noha egy idő után már 100%ig biztos benne, hogy tériszonya van, elég nagy gonoszság. De ez csak egy dolog a millió dolog közül. 

Főhősünk szerelme, pedig Négyes szintén egy érdekes karakter. Sok más YA-ban is volt már a megtört, kívül kemény belül érző lélek férfi karakter, aki csak a főhősnek nyílik meg és boldogan élnek míg meg nem haltak. Vele kevesebb bajom volt. Jól ki volt dolgozva, szerettem. Az lehet, hogy csak engem zavart a tanár-diák kapcsolat, de engem nagyon. Nálunk a suliban sok a hallgató, meg a kistanár, és fiatal tanárunk is van, ezért engem kicsit riasztott ez az egész, de mivel a korkülönbség nem nagy ezért miért is ne. 

A többi dologgal nagyjából rendbe voltam. A cselekmény izgalmas volt, a drámák ott voltak a szeren, a szerelem is jól ki volt dolgozva, a harci dolgokba se tudok belekötni. 

Oh, még egy dolog, a számok. Csak nekem hangzik a Négyes és a Hatos szörnyen ismerős névnek? Oh, igen a Lorien Legacies (alis A Negyedik). A neten körbenéztem, hogy mások mit gondolnak róla, hát egy komplett fandom war-ba ütköztem. A beavatott rajongók szerint Tobias az igazi, a Loricok szerint meg Johnny. Én személy szerint Johnra szavatok, mert imádom a sorozatot, és a  Negyeidet előbb adták ki cirka egy évvel. Nektek mi a véleményetek?

Összességében:

Ha szereted az ilyenfajta könyveket, vagy mr láttad a filmet, akkor olvasd el mert tényleg nem rossz. Az üzenete nekem nem a kedvencem, de láttunk már rosszabbat lásd: Alkonyat. Mint minden YA itt is van szerelme, meg akció, meg egy kis világvége érzet is. Egyszer mindenképpen el lehet olvasni. 

3,5/5 CSILLAG

A Galaxis Útikalauz stopposoknak

Ez a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: GALAXIS Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában - bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten,a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a GALAXIS Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egydül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

A Galaxis útikalauz stopposoknak határozottan, minden kétséget kizárva a sci-fi irodalom egyik legjelentősebb (és egyben egyik legjobb) példánya. Ez egy kellemes, megnyugtató, mókás elragadó könyv mérhetetlen angolsággal. És ezt halál komolyan mondom. Ez a könyv annyira angol, hogy az már szinte fáj (a jó értelemben!), a beszéd stílusa a szereplőknek, a mérhetetlen udvariasság és az a tény, hogy a Föld megsemmisülése után Arthur (a főhős) leginkább a teát hiányolja! Nem a családját, macskáját, kutyáját, otthonát, bármit! NEM, Ő A TEÁT! Oké, oké abbahagytam.
Szóval a történet, Arthur és Ford útját kíséri végig az univerzumon társakkal, segítőkkel hátráltatokkal, tudjátok.  A történet szörnyen szürreális, és humoros, az a klasszik angol humor. Imádtam olvasni, a személyes kedvencem nekem Marvin. a depressziós robot volt, de erre majd később visszatérek.
A könyv olvasása után nem leszel ugyan az a ember. Miután olvastad a könyvet, matekon nem tudod majd visszatartani a nevetést, ha az eredmény 42 lesz. A törülköződ is különösen fontossá válik majd. Nekem az a csodálatos kötet van meg, ami magába foglalja a trilógia mind az öt részét ( igen, 5 részes trilógia), tehát értelemszerűen eléggé nagy. Majd beleszakadtam, mire minden cuccommal együtt elvittem a suliba, de megérte, mert bearanyozta a napomat. Lehetetlen letenni, mert annyira magával ragadó a stílus.

A karakterek szerintem tökéletesek voltak, nem voltak sablonosak és többnyire szerethetőek is voltak. Nekem a személyes kedvencem Marvin volt, imádtam a karakterét és azt, hogy mindig szörnyen lehangolt volt, pl. A vogonok elől menekülünk-> Marvin lehangolt. Megmenekültünk-> Marvin lehangolt. Megtaláltuk.a bolygót, amiért átszeltük a galaxist-> Marvin lehangolt. Az egyik rakéta átváltozott bálnává, a másik virággá-> Marvin lehangolt.

Én személy szerint előbb láttam a filmet, mint olvastam volna a könyvet. A könyv messze jobb, de egy dolgot mégiscsak hozzátett a történethez, a filmben Alan Rickman (alias Piton) volt Marvin hangja, így mikor a könyvet olvastam, Marvin az ő hangján szólt, ami nekem egy külön élvezet volt. Na ennyit Marvinról mára.

Annyira nem eseménydús a történet, ezért, ha nehezen is, de az ember bármikor le tudja tenni.

A könyv voltaképpen kettő az egyben, mert ott a történet és az útikalauz. Én imádtam szócikkeit az útikalauznak, a vogonos a kedvencem, noha a film után a delfines részt is nagyon megkedveltem-az a dal a film elején, hát az brutális, 1 óráig szólt a fejembe...-  szerintem, ha néhány tankönyv így lenne megfogalmazva, akkor a tanulás is élvezetesebb volna.

Hát nekem most ennyi jut eszembe, akit érdekel a könyv az menjen és szerezze meg most! Akit nem, az nézze meg ezt a videót és térjen jobb belátásra.

So Long And Thanks For All the Fish

5/5 CSILLAG