2015. augusztus 7., péntek

Egy különc srác feljegyzései



Az „Egy különc srác feljegyzései” című könyv elbeszélője egy tizenöt éves középiskolás srác, Charlie. Furcsának és magányosnak érzi magát, mintha a pálya széléről, kívülállóként figyelné a körülötte zajló eseményeket. Egy nap elhatározza, hogy leveleket ír egy ismeretlennek, aki akár a barátja is lehetne. Ezekből a levelekből aztán szép lassan – olykor mulatságosan, olykor meghatóan – egy cseppet sem átlagos tinédzsert ismerhetünk meg. Charlie kétségbeesett erőfeszítéssel próbálja élni a saját életét, miközben menekül is előle, és ez a kettősség különleges, járatlan utak bejárására kényszeríti: családi drámák sora, új barátok, az első randevú, szexualitás, drogok… Chbosky regénye a lélek legmélyebb rezdüléseit tükrözi, miközben felidézi az olvasóban a felnőtté válás nehéz, semmi mással össze nem hasonlítható éveit.

A kötet megjelenése óta több mint 1 000 000 példányban kelt el és hatalmas vitákat gerjesztett, miközben a tinédzserek megkerülhetetlen kultuszregényévé vált világszerte. Ellentmondásos módon egyszerre tiltott könyv és kötelező olvasmány az amerikai középiskolákban. Ez a regény ugyanazt jelenti a 21. századi tinédzsereknek, mint amit a „Zabhegyező” jelentett a szüleik generációinak.



Na tehát, aki eddig még nem olvasta ezt a könyvet, az most rögtön álljon neki, mert ez a könyv teljesen megváltoztat. Sokszor mondom azt, hogy „ez a könyv így meg úgy változtatja a nézőpontunkat a dolgokon” de ennél a könyvnél halálosan komolyan gondolom. A legtöbb könyv a világ dolgait mutatja be máshogy, politikát, szerelmet, történelmet stb. Ez a könyv viszont a magunkról alkotott képet forgatja fel. A történetet Charlie leveleiből ismerjük meg, és a amiket leír, elmond, az a mi történelmünk is. Amit elmond az velünk is történhetne, lehet történik is.

Charlie egy bájos, kedves, humoros, őszinte és tiszta. A tiszta alatt azt értem, hogy az elején gyermeki, majd ahogy telik az idő egyre inkább felnő és mi vele növünk. Ahogy megfogalmazza a dolgokat az ámulatba ejtő, és lehengerlő. És a zenei ízlése is nagyon jó, meglehet találni a neten a zenéket amik levannak írva és nagyon jól passzolnak a történetbe. Én nagyon boldog vagyok, hogy újra felvettem ezt a könyvet, 12 éves koromba próbálkoztam vele először de túl kicsi voltam, hogy megértsem miről is szól igazán ez a könyv.
Patrick és Sam talán a föld legcsodálatosabb barátai akiket eltudok képzelni, a Titkos Mikulás résznél egyszerre akartam sírni és nevetni.

Az egész könyv üzenete az, hogy ne rohanjunk az élet elől, hanem éljük ki, és el se tudjátok hinni, hogy, ez mennyire nehéz. Én most próbálom élni az életet, keresem a pillanatokat amiket majd öregen emlegetni fogok, és nehéz. Szerintem ha próbálunk nem menekülni az élet elől akkor nem fog menni, szerintem meg kell feledkezni mindenről és az élet talán majd megtalál minket. Remélem legalábbis.

Ezer megy egy szót tudnék mondani erről a könyvről, de egyszerűen egyet se. Lehet itt kéne befejeznem, mert ez nem megy. De kérlek olvasd el ezt a könyvet a te érdekedben, vagy nézd meg a filmet, de ezt az élményt mindenkinek át kell élnie.


 ÖÖÖÖÖÖÖSSSSSSSZZZZZZEEEEESSSSÍÍÍÍTTTÉÉÉÉÉÉSSSSS!


Nem is tudom, mit írjak, egyszerűen nem leírható, azaz érzés amit ez a könyv adott nekem. Nem vagyok boldog vagy szomorú, nem vagyok lelkes vagy elkeseredett. Talán éppen felszabadult és megkönnyebbült vagyok. És nem tudom miért, mert a könyv nagyon jó volt és nem akartam, hogy vége legyen, de valahogy nem hagyott bennem ürességet. Egyszerűen nem értem, hogy lehetséges ez. De azt tudom, hogy szívem szerint most Sam furgonjának a platóján állnék, ahogy bemennek az alagútba és kiáltanék teljes szívemből, mert abban a pillanatban nem lennének korlátaim. Talán ahhoz az érzéshez tudnám hasonlítani a könyv befejezését, mint mikor a Breakfast Club végén megszólal a zene. Ugyan az a érzés. Vége van valaminek, mégis olyan mintha csak most kezdődött volna el.
Ez a könyv maga a gyönyör, szerettem az első betűjétől az utolsóig. Hirtelen az 5 csillag is olyan kevésnek tűnik.


10/5 CSILLAG (egyszerűen ha ezt is 5re értékelném, akkor a többit kéne le)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése